Adókedvezmény visszaigénylés: Nagyon sokat számít
2020-ban már 7 éve lehet olyan megtakarításos életbiztosítást kötni nyugdíj célra, amelyre 20%-os, évente akár 130 ezer forintos adókedvezmény jár. Ezeket hívjuk nyugdíjbiztosításnak. Darwin tapasztalata szerint kevés embernek jut eszébe, hogy mennyi pluszt érhet a nyugdíjbiztosításoknál az adókedvezmény. Sőt, sajnos akadnak olyanok is akik rendelkeznek nyugdíjbiztosítással de nem igénylik vissza ezt az adójóváírást. Gondolkoztunk egy kicsit és arra jutottunk, hogy kiszámoljuk mennyi plusz pénzt is jelent valójában az adókedvezmény visszaigénylés. Tarts velünk!
Adókedvezmény visszaigénylés: Mennyi is az a bizonyos 20%?
Ahogy beszélgetünk az emberekkel (nevezzük őket Darwin szimpatizánsoknak) egy érdekességre lettünk figyelmesek. Sokan úgy gondolják, hogy a 20% adókedvezmény egy és ugyanaz, mint a 20%-os hozam.
A matematika szerelmesei és akik jóban vannak vele tudják: Ez csak egyetlen esetben igaz, ha 1 évet számolunk. Amennyiben utána számolunk, akkor egy 20 éves havi 20 ezer forintos nyugdíjbiztosítás után, 20 évig kapunk 48 ezer forintot, vagyis összesen 960 ezret. Ez a teljes tőkére nézve 1,81% hozamnak felel meg.
Ezzel persze semmi baj nincsen. Viszont ami fontos, hogy azt se felejtsük el, hogy ezek a pénzek folyamatosan további hozamokat termelnek. Ez azért van mert az államtól visszaigényelt pénz ugyanúgy befektetésre kerül, mint a befizetéseink. Hogy pontosan mennyit?
Nem mindegy melyik nyugdíjbiztosításba kerül az adókedvezmény
A biztosítók nem mind egyformán értelmezik a törvényt, így a (jó esetben) visszaigényelt adókedvezményeket sem egyformán fektetik be. Vegyük végig ezeket a lehetőségeket:
- Akadnak olyan biztosítók, akik úgy értelmezik a jogszabályt, hogy a lehetős legkisebb költségek miatt a legkevésbé kockázatos eszközalapokba fektetnek. Az alapelv itt érthető, viszont ezen eszközalapok csak ritkán teljesítenek infláció felett. Ezzel pedig nagy a valószínűsége, hogy a megkapott állami adójóváírásunk valódi vásárlói értéke folyamatosan csökken.
- A legtöbben azt mondják, hogy az ügyfél által megadott alapfelosztás (amelyet a rendszeres díjra választott) szerint fektetik be. Értelemszerűen garantált nyugdíjbiztosítás esetén ez nem helytálló megállapítás. Ez alapból nem egy rossz megoldás, viszont hosszú távon magasabb kockázatot jelenthet.
Javaslat: a lejárathoz közel nem vonjuk ki a kockázatosabb eszközalapokból kötvényalapokba, hiszen itt már nem a tőke felhalmozáson van a hangsúly, hanem az érték megőrzésen. - Darwin szerint itt is érdemes az aranyközépútra törekedni, és olyan megoldást választani, ahol külön erre a célra létrehozott eszközalapba fektetik a pénzt. Ezzel elérjük azt, hogy nem kell vele foglalkozni, és még további nyereséget is termel.
Adókedvezmény visszaigénylés: Konzultáljunk egy élhető nyugdíjért!
Az ügyfelek 90%-a nem lépi meg, hogy kezeli a nyugdíjbiztosítást, amit később megbánhat, hiszen akár 100 ezrek, rosszabb esetben milliók is múlhatnak rajta. Te is közéjük tartozol? Ha igen, akkor találkozzunk egy személyes találkozón és megmutatjuk, miért érdemes ezen változtatni.
Ha nem, akkor először is gratulálunk. Másodszor pedig mutatunk egy-két olyan alternatív megoldást, amellyel még könnyedebbé tudod tenni a leendő nyugdíjas éveidet anyagi szempontból.
Mi lesz, ha nyugdíjas leszek? Töltsd ki tesztünk!
Mi nem megmondjuk a tutit, hanem segítünk helyesen dönteni. Csináld meg a tesztet, 5 egyszerű kérdés, és látni fogod mi legyen a következő lépésed!
Kezdjük el!