Ki lesz a nyugdíjkatasztrófa Greta Thunbergje?

“…nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam minden nap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek… Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is…” Hangzatos és tartalmas mondatok, de a nyugdíjkatasztrófa sem piskóta.. arról ki fog szólni?

Nyugdíjkatasztrófa: ki lesz a szószóló?

Nyugdíjkatasztrófa: Greta Thunberg erre is gondolhat

Ezekkel a mondatokkal lett egy Asperger-szindrómás svéd tinédzserből egy csapásra a világ egyik legismertebb éghajlatváltozás aktivistája. Az ENSZ klímacsúcsán előadott beszéde akkora erőket mozgatott meg ebben a témában, amihez még csak hasonlót sem sikerült eddig senkinek, pedig olyan népszerű emberek is régóta hangoztatják a klímaváltozással kapcsolatos aggályaikat, mint például Leonardo DiCaprio, Arnold Schwarzenegger, vagy Brad Pitt.

De mit is csinált tulajdonképpen Greta Thunberg? Hogy lehet az, hogy egy tini képes volt pár hatásos mondattal a komplett világ figyelmét arra irányítani, hogy a klímaváltozás egy komoly probléma, amivel kezdeni kell valamit, ha nem akarunk beledögleni? Ha egészen őszinték vagyunk, igazából semmi olyat nem mondott, amit eddig ne tudtunk volna, de az amit mondott, és főleg az ahogyan elmondta, az hatást tudott gyakorolni az emberekre, és át tudta ütni azt a bizonyos kollektív ingerküszöböt.

Darwin-féle pénzügyi tippek

A jelenség kapcsán nagyon könnyen fedezhetünk fel párhuzamokat azzal, hogy a magyar társadalom hogyan viszonyul a nyugdíjrendszer egyre növekvő kríziséhez.

• Mindannyian tudjuk, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan…
• Mindannyian tudjuk, hogy ez egy olyan probléma, amit az állam nem fog tudni helyettünk megoldani…
• Mindannyian tudjuk, hogy már fiatal korban meg kell tennünk az első lépéseket, mert ha 45-50 éves korban kapunk észbe, akkor már esélyünk se lesz megoldani a problémát…

…és sajnos mégsem tekinthető általános gyakorlatnak az, hogy az emberek a fenti tények mentén tudatosan igyekeznének kezelni ezt a krízist a saját eszközeikkel, a saját maguk és a családjuk szintjén.

Hogyan is állunk a nyugdíjjal?

2019 júniusában 2 millió öregségi nyugdíjas volt Magyarországon. Közülük közel 600.000 főnek a havi nyugdíja nem érte el a 100.000 Ft-ot. (Összehasonlításképp ugyanebben az időszakban a hazai nettó átlagkereset 239.000 Ft volt.)

Ők a nyugdíjkatasztrófa Greta Thunberg-jei azzal a különbséggel, hogy nekik nem csak vízióik vannak egy várható krízishelyzetről, hanem a saját bőrükön érzik azt minden egyes nap. Ők azok, akiknek a helyzetéből tanulhatnánk, de mégsem tesszük. Inkább elfordítjuk a fejünket, szőnyeg alá söpörjük a problémát, és bízunk abban, hogy ezt a krízist majd valaki más megoldja helyettünk, pedig nem fogja.

Ezen a területen nem valószínű, hogy a pánikkeltés a legcélravezetőbb, hisz rengeteg hatásvadász cikk jelent már meg ebben a témában, és a média is számtalan aspektusból körüljárta már a problémát. Hogy a nyugdíjkatasztrófa vonatkozásában ki vagy mi lesz az, ami a magyar lakosság szélesebb rétegét cselekvésre ösztönzi.

Azt ma még nem tudja senki, de az biztos, hogy sokat és sokféleképpen kell még beszélni erről a témáról, hogy addig se süllyedjen a közöny szintjére egy olyan probléma, aminek a megelőzéséért mindannyian tehetünk. Nincs az a világszintű összefogás, ami meg tudná állítani a fejlett társadalmak elöregedéséből fakadó nyugdíjkatasztrófát, viszont az egyén szintjén mindenkinek áll a zászló, hogy a saját maga kis katasztrófáját megszüntesse, vagy legalább mérsékelje.